BLOGGER TEMPLATES AND TWITTER BACKGROUNDS »

2010. november 17., szerda

Egészséges Versenyszellem

A gyerekek mint szivacsok szívják magukba az információt. Utánoznak minket, a többi gyereket, az utca zörejeit és az állatok hangjait. De ezzel semmi újjat nem mondtam, legalább is a gyermekeseknek. 

Igy 16 hónaposan G Artúrka nem nap mint nap lep meg zsenijével, hanem óráról órára. Papagájként ismétel mindent és utánozza mozdulatainkat. Néha megrezzenek mekkora felelősség szunnyad a vállunkon, nekünk szülőknek. 

Hívjuk egészséges versenyszellemnek, vagy csak információ gyűjtésnek, de szerintem igen előnyös eszmét cserélni kisdedünk legújabb képességeiről a hasonló korú gyermekekkel rendelkező szülőkkel. Amit mi büszke szülők alig bírunk magunkba tartani, hogy ezt meg ezt már tudja és mondja és csinálja a mi kis Angyalunk, az a másik szülőnek tanulság és inspiráció is lehet. 

Emlékszem, három hete visítottam a nevetéstől a kocsiban amint hátul kicsi Frank állat hangokat adott ki magából miután anyukája megkérdezte hogy mit mond ez vagy az az állat, és bevallom kicsit irigykedtem is. Igaz Frank 8 héttel idősebb, de akkor is, ez olyan igazán okos és vicces volt. Aztán két hét lefutott, és Artúrka is gondolkodás nélkül fújja az alapvető állathangokat. El sem kezdem tanítani ha nem látom a kis barátján hogy mennyire élvezi. 

A tanítás kellemesen egybe esett az újonnan felfedezett állatkert mindennapos látogatásával, így 3D-s vizuális élménnyel is párosult a gyakorlat. Nem tudom mi tölti el nagyobb örömmel a kisfiamat, a tudás vagy az elismerés.

Általában csak időtöltésnek használjuk pelenka csere közben, az autóban és dugóban ülve. Gondolom kicsit furcsa látvány lehetek ahogy a kormányt verem az öklömmel a nevetéstől, miközben a többi autós ugyanezt teszi dühében. Ez a jókedv az édes hangzású állati hangoknak tudható, és annak hogy mikor kisfiam megunja ezt a játékot, akkor minden állat azt mondja (inkább kiabálja) hogy ka-kaaaaa!!!!!

A héten a szorzótáblát kezdtük tanulni. Persze franciául. :-)))

Bőr Baj

15 hónapos Artúrka alkarján kis méretű piros folt jelent meg, ami idővel kiszáradt és megnagyobbodott. Mikor elmúlt, fehér foltot hagyott maga után, de ez gondolom a szép nyári rézbarna bőrfelület lekerülése miatt.

Teljesen elkeseredtem, nem azért mert bármiféle kényelmetlenséget jelentett volna kisfiamnak (nem viszket), hanem azért mert nekem is ugyan ilyen bőrproblémám volt késő tini éveimben. Hosszú évekig szenvedtem mert nekem leginkább az arcomon voltak ezek a foltok és jártam bőrgyógyásztól bőrgyógyászig, valymi sikerrel. Viszont kiderítették hogy a világon mindenre allergiás vagyok, a réz kilincstől a fekete szemfestékig a mosóporon keresztül. Volt nagy riadalom. Akkor most ki fogja az ajtót kinyitni helyettem????

Picit utána olvasva az Atópiás Dermatitis-re tippelnék, bár itt viszketésről beszélnek, és ez szerencsére nálunk nincs. Orvos is látta a jelenséget, és a sok jótanács mellett steroid tartalmú krémet is írt fel, amit zsigerből nem váltottunk ki. A sok jótanács egyike a bőr hidratálása volt és a kiszáradás megelőzése. Így most nincs minden este pancsi, vagy ha van is csak rövid és szappan mentes. Minden harmadnap testápolózunk is, és a szappanos szigorú kézmosások evés előtt és után is ritkultak. Megpróbálunk csak pamut holmikat első rétegnek, és nem túlöltöztetni Artúrkát.

A nagy száraz folt amivel a doktornál is jártunk elmúlt négy napon belül, és azóta ha elő jött egy-két kisebb piros foltocska, azok egy-két napon belül el is tűnnek. A probléma ekkor kezdődött amikor két hétre elutaztunk (utazással járó stressz) és egy viszonylag porosabb házban voltunk, a ház koránál fogva (por atkák által kiváltott immunrendszer legyengülése). Próbálom kideríteni hogy mi vagy mik azok a tényezők (étel, ruhadarab, stressz) amik kiváltják az újabb foltok megjelenését, de eddig még nem sikerült rátalálnom a válaszra. Gyanítom hogy szimplán csak a bőr kiszáradása és egyes szappanok, mert pont ott jelennek meg a foltok ameddig a felgyűrt ujj ér.

Nekem annak idején a csalánlevél tea segített, tisztító kúrával kísérve. És gondolom az hogy minden más stresszről megfeledkeztem és elhittem hogy a csalán tea segít. És így is lett. Olyan öt évnyi szenvedés morzsolódott le három heti teázgatás után. Vegyszermentesítettem is az életemet, és azóta is így élünk, tehát ez alkalommal nem kellett kiürítenem a vegyszeres szekrényeket.

Artúrnak nem a kedvence a csalánlevél tea, de kezd hozzászokni. Kevés bodzavirág szörppel kimondottan szereti.


Csalánteás Szép Napot!!!

BioAnya

2010. november 15., hétfő

Néma Reflux

A néma refluxot az angol silent reflux-ból fordítottam, hátha elterjed. A bukás mintha már a nevében hordozná a sikertelenséget és a reflux legalább kicsit tudományosabban hat. A mi esetünkben nem is volt szó bukásról, mert a tej nem jött vissza és ki a szájon keresztül a nagyvilágba, viszont a gyomor tartalma savval eggyütt visszaáramlott a nyelőcsőbe. Eddigi olvasmányaim során ebben a témában igen foghijjas információra leletem, ezért most megosztanám tapasztalataimat hátha segít valakinek.

Gombóc Artúr, aki 3.4 kg-al született és az első két hétben feltornázta magát 3.7 kg-ra (a szülés után leadott 2OO g ellenére), három óránként evett és a köztes időt végig aludta. A szülés után öt napig tartottak a kórházban, mert Artúrka besárgult (magas Bilirubin értéke 13 volt), de az azt következő két hét egy csodálatos álom volt, egy egészséges és tökéletes kisbabával.

A Tünetek
A harmadik héten, megjelentek azok a bizonyos hormonális változást jelentő pattanások az arcon, és a nyakon. És a pattanásokkal körülbelül egy időben amikor a tejtermelődésem stabilizálódott, és Artúrka hirtelen elkezdett sokkal többet enni (második heti ugrás a növekedésben) megjelentek a problámák.

  • sokat sírt
  • óránként evett
  • legalább fél órát-órát töltött szopással, ha hagytam még tovább (mint kiderült, ez idő alatt nem evett, csak a hasfájása miatt a közelséggel nyugtatta magát) 
  • evés közben sokat mozgolódott
  • nem gyarapodott a súlya (két hétig egy grammot sem szedett fel)
Kólikára gyanakodtunk a sok sírás miatt, és teljes tanácstalanság volt az össze-vissza evés miatt és amiatt hogy nem gyarapszik a súlya. Az orvos korházba küldött a még mindíg magas Bilirubin miatt, a védőnő azt mondta hogy igény szerint etessünk, majd kialakul hogy mikor és mennyit eszik. Aztán még két vagy három orvos látott minket a korházban, és egyiknek sem sikerült odáig jutni hogy megkérdezzék hogy mennyi időnként, mennyit és meddig eszik ez a gyermek. Viszont mindenkit nagyon izgatott volt a még mindig magas Bilirubin szint és a vér és vizelet vizsgálatok eredéménye miatt és ezekben szerettek volna választ találni arra hogy miért nem hízik a gyerek.

A Diagnózis
Aztán még egy hónap lefutott, a gyermek még miníg nem hízott normálisan, én pedig a teljes fizikai és érzelmi kimerültségig jutottam az álandó sírások, óránkénti órás etetések és az egyre soványabb gyermekem látványa miatt. És ekkor egy családi barát beajánlott minket Dr Angyal-hoz, aki öt perc etetés és egy pár kérdés megválaszolása után felállította a diagnozist, miszerint refluxról van szó, de a néma fajtából, mert nem jön vissza a tej, csak bent bántja Artúrt, aki még itt semmi képpen nem nevezhető Gombócnak. Két hónapos volt, és születési súlyához képest 5OOg-ot gyarapodott. :-(((

A Megoldás
Angyal doki 6Oml anti reflux tej adását javasolta, minden etetés előtt, ami sűrű összetétele miatt leülepedve a pocakban megakadályozza a tej visszaáramlását, és tegyük ezt amennyire csak lehetséges függőleges helyzetbe, ugyanezen oknál fogva. Ezen felül etetések után próbáljuk meg legalább 15 percig még függőleges helyzetbe tartani a babát és az ágy fej felöli lábai alá könyveket tenni, ezzel kialakítva olyan 1O-2O fokos dőlési szöget.

Legalább két és fél óránként adjak enni a gyermeknek, három óránként még jobb, és ezt tegyem 1O percig, mert ennyi idő elég kell hogy legyen a pocak megtöltésére. A tökéletes éhségérzethez pedig minden etetés előtti tornáztatással segítsek egy picit. És csiribí-csiribá, nem másnapra, hanem a következő etetés után megtört a varázs, vagy is elmúlt a sírás.

Az anti reflux tápszerre azért volt szükség, mert igen picurka volt Artúrka, és szükség volt valami gyors segítségre. Az össze-vissza evések, és a mellek nem megfelelő kiürítése miatt a tejtermelődésem nagymértékben kompromitálódott, és csak reméltem hogy ez vissza fog állni rövid időn belül. El lehet hagyni a tápszert, ha nincs szó nagy súlyveszteségről, és csak a többi jótanácsot követni. Mert ne legyenek illúzióink, a babák nagyrésze a cumis üveget fogja előnyben részesíteni, és lehet hogy mi is. Mi hat hónapos korig harcoltunk. Az üveg győzött. 


A Jó Tanács
Két héttel későbbi látogatásunkkor a doktornál, megkérdezte hogy akkor tíz percig etetek-e. "Hááát van hogy 15 vagy több", és azt hiszem látta a határozatlanságot és a bizonytalanságot rajtam.
Angyal doki tapasztalt, talpra esett, megbízható, láthatólag imádja a gyerekeket és ért is hozzájuk és szakmájában elismert. Egy igazi profi és modern hős (nap mint nap koraszülött babákat és szüleiket menti meg). A legfontosabb, mondta ő, hogy tudjuk ki a főnök, mik a szabályok és ezeket be is tartassuk már a pici babával is, és akkor lesz a baba és a család is boldog és kiegyensúlyozott. Ez egy életre szól, folytatta, és a kis alapkövek, amiket már most lerakosgatunk segítenek felépíteni a gyermekünk jellemét, a bizalmát a szüleiben és a család dinamikáját.

Utóirat
Egy év telt el. Anya diktál, Artúr szót fogad, apa imád haza jönni és itthon lenni. A család minden tagja boldog és kiegyensúlyozott.






Újra Itt

Amiért elkezdtem írni ezt a blogot, az leginkább az volt hogy segítsek a kétségbe esett anyáknak, akik hasonló Reflux problémákkal küzdenek, mint amivel mi küzdöttünk 15 hónappal ezelőtt. 15 hónapja fogalmazódik bennem a blog erről a témáról, és azt hiszem eleget késlekedtem. 


Hát jöjjön aminek jönnie kell......

Felesleges Jelbeszéd

Mielőtt Gombóc Artúr kibújt volna, az képzeltem milyen hasznos lesz majd megtanítani jelbeszéddel kommunikálni, így még mielőtt szavakkal képes lenne magát kifejezni, majd elmutogatja mit szeretne vagy mi a baja.

Ki is néztem egy-két internetes oldalt, infót gyűjtöttem terhesség alatt hogy hogy kezdjünk neki a mutogatás tanításnak, aztán a felhalmozódott feladatok és cirógatások mellett háttérbe szorult ez a gondolat. Illetve bevallom, egyáltalán nem volt szükségem semmiféle kommunikációs segédeszközre. Ösztönösen megtaláltuk a csatornát.

Pár hónap alatt belerázódtam a sírás elemzésbe. Meg tudtam különböztetni az unatkozós nyávogást a 'vége a világnak' éhes sírástól, vagy a fájdalomtól való sírást a 'megilyedtem valamitől' stresszes sírástól. Apa mindíg is csodált ezért a képességemért, de apa még a Boci, Boci Tarkában sem ismeri fel a ritmust. Amit ezzel mondani akarok, hogy ha igazán figyel (ez esetben fülel) valaki és rá van hangolódva a gyermekére és nem teljesen botfülű, akkor ez a képesség nem földön kívüli. 

Amikor a gyerek már tudja hogy mit akar és koordinációs képességei is lehetővé tennék hogy elmutogassa amit szeretne, szerintem legalább 11 hónapos, sőt. Egy éves kora után a mi kisdedünk pedig már elkezdte szavakba önteni az akaratát, ami még egy olyan három hónapig a "kérsz"-ből állt, de ezzel tökéletesen elért mindent. 

Az elgondolkodtató, hogy lehet csak a mi Törpénknek van ennyire leegyszerűdödve a fantáziája de a sírás eddig nálunk kizárólag éhségre, álmosságra és fájdalomra redukálódott. Persze ez most rohamosan változni látszik, és így 16 hónaposan ki-ki villan az az igazi vas akarat, és ezzel párhuzamosan egyre gyakoribbak a fájdalmas farkas üvöltések, gyászos sírástól leborulásos kezeimre hajtom a fejem zokogások, saját magam pofozása elkeseredésemben és a fejemet a falba verem (vagy leginkább lefejelem azt a tárgyat ami a legközelebb van hozzám). 

Gombóc egy éves kora óta van a "kérsz" és ezzel mindent tudatott. Vegyél fel, tegyél le, éhes, szomjas, álmos, bármit de tényleg bármit. Így 16 hónaposan pedig már mindent elmutogat vagy elmond. "Addide" ez új, vagy odamegy és rámutat a kívánságra. Én nem találkoztam eddig azzal az életciklussal, amikor határozottan segített volna a jelbeszéd. Tökéletesen megértettük eddig egymást a kisfiammal. A félreértések szerintem most fognak kezdődni, ahogy egyre jobban alakul a kis egyénisége, van saját akarata és egyre több dologban szeretne szabad kezet. Ebben eddig megpróbáltunk teljesen partnerek lenni és a "nem"-et csak az abszolult tilos dolgokra redukálni, és hagyni teret hogy felfedezze gyermekünk a világot és saját magát. Viszont most határozottan elkezdődött a hiszti korszak, és a mi kis Angyalunk gyakran a földhöz csapkodja magát, krokodil könnyekkel teli arcocskával. Itt viszont megint igen keveset segíthetne a jelbeszéd, mert itt már elkezdődtek a komplex érzelem-akarat harcok, és nehezen lenne elmutogatható mi frusztrálja kisdedünket. 

2010. április 1., csütörtök

Amikor a Bajkeverő Elindult

Közel két hónapnyi, négykézlábon való erőre-hátra ringatózás után Gombóc Artúr pontosan két hete elindult felfedező kalandozásaira. Március 9-én még bizonytalankodva, remegő kezeket előre emelve és csak piciny távolságokat megtéve. Két hete hétfő reggel már arra keltem hogy apája a haját tépi fél órányi, kora reggeli munkával kombinált gyermekfelügyelet után.

Apa szerint pillanatok alatt a játszószőnyegen csendesen szöszölő gyermek a virágcserépben termett, aztán a másik pillanatban a szoba másik sarkában az állólámpa vezetékét rágcsálta, bár apánál, ha elmerül a munkában, az idő viszonylagos. Viszont úgy látszik a nyugodt napoknak, mikor leteszem a gyereket és fél óra múlva is ugyanott találom meg, vége.

Azóta Artúrka többé-kevésbé feltérképezte a konyha-étkező-nappali nagyrészét, megbarátkozott az összes repedéssel a parkettán, dobott két fejest a konyhából az étkezőbe (egy képcsőfok kőről parkettára, még szerencse hogy nem fordítva), többször megsimogatta a wc kefét, lenyalta az összes széklábat és megtépázta az egyik cserepest. És tette mindezt úgy, hogy én másodperces kihagyásokkal, de mindíg rajta tartom a szemem. Mi még nem rendeztük át a lakást a gyermek igényeihez, inkább a "neeem szabad!!!" rövid mondatocskát ismételgetjük újra és újra, és reméljük hogy egyszer csak emlékezni fog arra hogy mi az amit nem szabad, mert érteni már érti és engedelmeskedik is, viszont két másodperc alatt el is felejti hogy mi az amit nem volt szabad.

Mindezek ellenére az egyik legnagyszerűbb korszakunkat éljük. Élvezem minden egyes percét a kis lényének, és el tudnám nézni reggeltől-estig a matatásait. Estére teljes kimerültségben zuhan álomba, és rohamosan nő az elfogyasztott étel adagok nagysága és kalória értéke is.  Zöldség pépek már nem elégítik ki étvágyát, és ebéd után elhagyhatatlan a desszert. Vacsorák után viszont most már nem kínáljuk a második fogást rohamosan gömbölyödő kisdedünknek, így marad hely a pocakban a lefekvés előtti tejre is.


A múltheti befutó étel nálunk a nagy fazék TYÚKHÚSLEVES volt. A húst három órán keresztül, lassú tüzön főztem, hagyma, gyömbérgyökér, fehér és sárgarépa, zeller kiséretében. A léből minden ebéd és vacsora előtt adtam inni a gyereknek, és ebédhez a húsból, különböző köretekkel és zöldséggel készítettem ételt.
A leves ötlete a családban keringő enyhe megfázás miatt került elő. A hosszan főzött csirke húslé tradicionális gyógymód meghülésre és immunrendszer erősítésre.

Az e heti immunrendszer erősítő a GYÖMBÉR TEA.
Kis darab friss gyömbérgyökeret meghámoztam és apróra vágtam, majd forró vízben állni hagytam míg ki nem hült. Azért Gombóc Artúr nem csodagyerek, és nem igen ízlett neki a fűszeres lé, így kevés már előzőleg bevált cukormentes gyümölcslével leplezem a gyömbér pikáns ízét.

A nagyok megúszták a megfázást 3-4 napi levertséggel, a kicsi pedig két napi morcoskodással és orrfolyással.


Gyönyörű, gömbölyű, gyömbérgyökeres és nátha mentes szép napot!!!

BioAnya

2010. március 7., vasárnap

Pattanásos Tanácstalanság

Gömbölyded, meseszép  és akkor még rézbőrű bébikém arcocskáján és nyakacskáján élete harmadik hetében kis piros kiütések jelentek meg. A kétségbeesés még itt nem szökött a magasba, csak egy héttel később, mikor a pattanásoktól már alig lehetett az arcocskáját látni, és az enyhe vízhiányos állapota miatt (a bilirubin kiürülése miatt több vizelet termelődik, ami íly módon ürül ki a szervezetből) hatalmas karikákkal a szeme alatt, állandó volt a sírdogálás. A pattanások jöttek-mentek, kora reggel egyáltalán nem voltak, napközben azon a a felén az arcának amin aludt és feltételezhetőleg megizzadt vagy ahol nyál érte, több lett, és hol jobb, hol nagyon rossz volt a látvány.

A barátnőm azt mondta hogy az ő orvosa tej allergiára fogta a pattanásokat mivel csemetéje tápszert is kapott, az itteni orvosok egyike a meleg miatti kiütést hozta fel indokul  a másik pedig azt mondta hogy igyak kevesebb tehén tejet. Mikor közöltem hogy már a terhesség alatt sem ittam tehén tejet, és most sem iszom (éppen az allergia kialakulásának elkerülése végett), akkor tanácstalanul állt a feladat és a pattanásos arcú Artúrka előtt. Hmmmm....

Azóta végig kérdeztem minden kisgyermekes ismerősömet, és sokmindenki emlékezett a pattanásokra, és arra is hogy pontosan ebben az időszakban jelentkeztek. A szakirodalom és a számomra megbízható babycenter webboldal alapján, ezeket a hormonális eredetű pattanásokat a nagy mennyiségű hormonok kiürülése okozza, amik a terhesség utolsó heteiben kerültek a baba szervezetébe, és általában a 3-6 hétig tartó időszakban jelentkeznek.


Nem félni a pattanásoktól!!!


BioAnya